Leírás

Az ELTE médiaszakos hallgatói a média tanszék 20 éves fennállását ünnepelve rendhagyó vitasorozatot rendeznek, melyek során aktuális témákra szeretnék felhívni az érdeklődők figyelmét. A blog ezen viták háttéranyagainak gyűjtésére jött létre. A viták mindenki számára nyitottak, az ötleteket, javaslatokat, olvasói leveleket az elte.vitasorozat@gmail.com címre várjuk.

Naptár

szeptember 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

A látszat csal?! – Roma reprezentáció a médiában

2012.05.15. 09:38 Vitasorozat_ELTE

 

A média és kommunikáció tanszék 20 éves fennállásának alkalmából rendezett közéleti vitasorozat harmadik rendezvénye is lezajlott kedden a Gólyavár Pázmány Péter termében. Az eddigi két esttől eltérően a mostani leginkább szakmai kerekasztal jelleget kapott. A roma reprezentáció problémáira reflektáltak és a lehetséges megoldásokról cseréltek eszmét a résztvevők: Setét Jenő romaügyi aktivista, Pócsik Andrea a RomaKép Műhely alapítója és vezetője, illetve Joka Daróczi János szerkesztő, rovatvezető, szociálpolitikus. A moderátor Munk Vera, a tanszék egykori hallgatója volt.

A közönség soraiban főként leendő újságírók, leendő médiaszakemberek foglaltak helyet, tehát mindenképpen gyakorlati hasznos és időszerű volt a téma szakmai kibeszélése. A kérdés fontosságát Joka Daróczi János azzal magyarázta, hogy a társadalmi térből, a társadalmi szerepekből eltűntek a romák, róluk csak televízióból vagy újságból lehet információt szerezni. Itt azonban – hangsúlyozta – szinte csak negatív szerepeket osztanak rájuk.

Setét Jenő szerint a média ereje abban áll, hogy képes befolyásolni a társadalmi csoportok egymáshoz való viszonyát, így különösen fontos, hogy milyen képet közvetít a cigányokról. A média felelősségét látja abban is, hogy a cigányellenes retorika a társadalmi perifériáról „begyűrűzött” a közbeszédbe, a közpolitikába és a közgondolkodásba. Talán a vita egyik legsúlyosabb kijelentését is Setét tette, mikor azt mondta: a „mainstream média” ágyazott meg a 2008-2009-es rasszista gyilkosságsorozatnak azzal, hogy megpuhította a társadalmat egy ilyen esemény befogadására.

Munk Vera arra irányuló kérdésére, hogy egy ideális világban hogy nézne ki a magyar média a romák reprezentációja szempontjából, a beszélgetőpartnerek mindegyike a kvóta bevezetését említette, azaz, hogy a médiában dolgozók között kötelezően legyen roma származású. „Ez nem pozitív diszkrimináció, hanem esélykiegyenlítés!” – mondta Joka Daróczi, aki szerint nem radikális lépésekkel, hanem fokról fokra haladva körülbelül 10-20 év alatt lehetne a megfelelő arányt elérni. A hosszú távú cél eléréséhez az első lépést egy alap létrehozásában látja, amelyből pályázat útján kaphatnának támogatást azok a projektek, amelyek a szakmai közösség szerint jó irányban változtatnak a mostani helyzeten. Pócsik Andrea szerint nagyban javítana a helyzeten, ha roma származású szakemberek is kerülnének döntéshozói pozícióba. Setét Jenő a többieket annyiban egészítette ki, hogy fontos volna a képernyőn is láthatóvá tenni roma műsorvezetőket, riportereket, hiszen a roma közösségeknek szükségük van arra, hogy büszkék lehessenek az övéikre. Joka Daróczit hozta fel példának, aki 1992-től vezette a Magyar Televízió Roma Magazinját, akivel a romák igazán azonosulni tudtak, és – noha a nem túl magas nézettségű, hétköznap 13:30-as idősávban sugározták - a műsor roma közösségi önreprezentáció és kulturális identitásképzés fontos eszköze volt.

A kisebbségi műsorok mellett szó esett a kereskedelmi televíziók felelősségéről, amelyek a legtöbb nézőt ültetik le Magyarországon a tévé elé. Setét Jenő szerint a közszolgálatiság követelménye részben feltétlenül kiterjesztendő ezekre a csatornákra is. A többségi média felelősségét jóval nagyobbnak ítéli, mint az önreprezentációs romaműhelyekét, hiszen főként a kereskedelmi csatornák műsorai tematizálják a közgondolkodást. „Erdélyi Mónika többet ártott Magyarországon a cigányok megítélésének, mint szélsőjobb.” – mondta.

Szintén Setét hozta szóba a társadalmi aktivizmus fontosságát. Arra buzdította a jelenlévőket, hogy „ne alattvalói magatartást tanúsítsanak”, hanem emeljék fel szavukat, hogyha rossz reprezentációs gyakorlattal találkoznak, hiszem, mint mondta: „a tiltakozás fontos szerepe a demokrata állampolgárnak.”

Ez a gondolat vezetett el a civil média témájához, amelyet Joka Daróczi egy újfajta érdekérvényesítési lehetőségként aposztrofált, és ami „a közös megvitatás terepe lehet”. Egyetértettek a résztvevők abban, hogy a fiatalok médiafogyasztói igényeit leginkább a web 2.0 elégíti ki. Joka Daróczi – aki egyébként az amenca.org internetes roma közösségi portál szerkesztője – a televízió és a rádió műsoridőbeli korlátozottságára lát a közösségi és civil médiában megoldást, hiszen tartalom-előállítási és tartalom-fogyasztói szabadságot ad a felhasználó kezébe.

Szólj hozzá!

Címkék: média roma jános vera jenő andrea munk daróczi setét reprezentáció joka pócsik

Vita a Nemzeti Drogstratégia Tervezetről

2012.05.14. 18:52 Vitasorozat_ELTE

Az ELTE BTK Média tanszék vitasorozatának második vitája az új Nemzeti Drogstratégia Tervezetről szólt. A moderátor Krug Emília végzettünk volt, aki a NEFMI által kiadott tervezetet mutatta be, majd a TASZ véleményét idézte, melyben többek közt a tervezet tudományos alátámasztását támadták.

Először Téglásy Kristóf szólalt fel a NEFMI képviseletében. Szerette volna kiemelni, hogy a fiatalokat nem azonosítaná a problémával, hanem inkább lehetőségként tekint rájuk. A javaslattal kapcsolatban azt mondta, hogy ugyan szakmai egyeztetés nem volt, a hivatalos honlapon hozzá lehetett szólni a tervezethez. Ugyanakkor azt is megemlítette, hogy a tervezet szakmailag kevéssé kifogásolható, hiszen 11 szakember csinálta, ezen kívül kiküldték különböző szervezeteknek is, hogy véleményezzék. A javaslat szerinte másra helyezi a hangsúlyt, mint az előző, mert kiemeli az értékeket és komplex problémaként kezeli az ügyet.

Sárosi Péter szólalt fel másodikként a TASZ képviseletében, aki azt emelte ki, hogy immár két éve nincs drogstratégia, illetve hogy régen voltak már szakmai napok. Ezen kívül megemlítette, hogy nagymértékű képmutatásra vall, hogy a politikusok hozzák a döntést a stratégiával kapcsolatban, akik maguk is sokszor aktív drogfogyasztók.

Krug Emília fűzte tovább a beszélgetést azzal a kérdéssel, hogy hol is húzódik az állam határa és hogy kell-e egyáltalán büntetni a drogfogyasztást. Sárosi Péter szerint akkor igen, hogy ha bűncselekmény elkövetője lesz az illető a szer használata miatt. Téglásy Kristóf egy kategóriába sorolná a drogokat veszély szempontjából, szerinte nem kellene külön kezelni őket. Zacher Gábor is egyetértett ezzel a javaslattal, hiszen maga a droghasználat változtat meg, nem a drog erőssége a fő tényező a kérdés tárgyalásakor.

A következő kérdés a külföldi mintákra vonatkozott, kérdés, hogy ezek alapján érdemes-e tiltani a droghasználatot? Sárosi Péter tanulmánya szerint a tiltás és a fogyasztás korrelálnak egymással. Téglásy Kristóf ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy alapvetően az lenne az itthoni tervezet célja, hogy védje a fiatalokat. A terjesztők számíthatnak nagyobb büntetésre, de a fogyasztók nem fognak börtönbe kerülni. A tervezet három fő pillére a prevenció, büntetés és kezelés lenne. A tűcsereprogramot továbbra is támogatják, ugyanakkor a lényeg az, hogy megfelelően kell nevelni a fiatalokat és megfelelő, biztonságos családi hátteret biztosítani nekik.

Sárosi Péter vitatkozott ezzel az állásponttal, hiszen nem egyenlő ez a három pillér. Szerinte többet költünk büntetőjogra, mint szükséges lenne, és esztelenség lenne tovább szigorítani a rendszert. Abban egyetértett, hogy tenni kell valami, de szerinte nem ez a jó irány. Zacher Gábor a kérdés erkölcsi és etikai mivoltára helyezte a hangsúlyt. Szerinte leginkább mentálhigiéniás kultúrprogram kell ahhoz, hogy ne legyen annyi drogfogyasztó. Ezt a felvetést a vita többi résztvevője is támogatta.

A költségvetéssel kapcsolatban Sárosi Péter azt mondta, hogy arányosabban kellene felhasználni az erőforrásokat. A legégetőbb probléma Zacher Gábor szerint az, hogy nem fektetnek elegendő pénzt az egészségügybe, helyette stadionok épülnek. A drogfogyasztás egy társadalmi probléma, inkább ezzel kellene foglalkozni, illetve a szülőknek többet kellene a gyerekekkel törődniük.

Végül a vitapartnerek a közönségkérdések során megvitatták az alkoholizmus problémáját is, mely ugyanolyan súlyosságú probléma, mint a drogfogyasztás, illetve szó esett arról, hogy nagyon gyorsan jelennek meg az új szerek, így nehéz rájuk reagálni.

Érdekességképpen megemlítenénk még a TASZ blogbejegyzését, melyet az alábbi linken lehet elérni: http://ataszjelenti.blog.hu/2012/04/18/a_fiatalok_nem_tuntetnek_antidrog_tablakkal.

 

Szólj hozzá!

Címkék: kristóf péter gábor tasz sárosi zacher drogstratégia nefmi téglásy

Videó Nemzeti Drogstratégia Tervezetről szóló vitáról

2012.05.03. 19:33 Vitasorozat_ELTE

 

Szólj hozzá!

Címkék: videó vita drogstratégia

A fiatalok nem tüntetnek antidrog táblákkal

2012.04.19. 13:41 Vitasorozat_ELTE

„Mindenki függ” – hangzott a szlogenje a drogpolitikai vitaestnek, ahol egy ritkán látott kormányzati vendég is megjelent. Elsőre kecsegtetőnek hangzik, de a hazai drogpolitika, a kábítószerfüggők és –fogyasztók, és tulajdonképpen senki számára nem szolgált jó hírekkel. Téglásy Kristófról, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) Ifjúságügyi Főosztályának vezetőjéről van szó. Vitapartnerei Sárosi Péter, a TASZ drogpolitikai programvezetője és Zacher Gábor toxikológus voltak.

Téglásy Kristóf szavaiból úgy tűnt, mintha a kormányzat nem lenne tudatában a szlogenként is használt ténnyel. Ismét meghallgathattuk a már ismert kliséket például arról, hogy nincs könnyű és nehéz drog, csak drog létezik, és hogy a drogfogyasztás veszélyes. Hallhattunk elmúltnyolcévezést, és emlegette Gyurcsányt az Avason. Elhangzott az is, hogy társadalmi igény a gyermekek védelme, továbbá kifejtette, hogy a fiatalok kifejezett igénye az, hogy ne ajánlgassanak nekik kábítószereket úton-útfélen. Sárosi Péter emlékeztetett arra, hogy a fiatalok nem tüntetnek antidrog táblákkal, és nem kell sokat gondolkozni azon, hogy megértsük, a kereslet tartja fenn a piacot. Az pedig már rég nem számít újdonságnak, hogy a tiltáson alapuló szabályozás nem hozza meg a kívánt eredményeket. Az új Btk. tervezete pedig éppen ebbe az irányba mutat: ha egy művelődési házban tartott buliban egy 18 éves fiatal egy 17 évesnek átad egy füves cigit, 5-10 évig terjedő börtönnel lenne büntetendő, vetette fel Sárosi. A jogvédő Téglásy válaszából, hogy a Nefmi megvétózta a tervezetet, arra a következtetésre jutott, hogy feltehetően a kormánynak is feltűnt már, túllőttek a célon, túlságosan szigorúra szabták az új Btk. egyes rendelkezéseit.

Természetesen szóba került a kormányzati mantra, a család szerepe is. A főosztályvezető szerencsétlenségére a vitaestnek az ELTE-BTK Média és Kommunikáció Tanszéke volt a házigazdája, azaz a Gólyavár Pázmány-termének sorai gondolkodó egyetemistákkal teltek meg, így némi zavart okozott nála, mikor egy diák azt firtatta, hogy is van az, hogy a család erejét a kormány számos témában jolly jokernek használja. És akkor érkezett az újabb mantra Téglásy Kristóftól: a drogstratégia újdonsága, hogy olyan értékrendet teremt, amivel meg lehet alapozni, hogy egy új generáció nemet tudjon mondani a kábítószerekre. Zacher Gábor az internet terjedésével járó arcnélküli kommunikációról fejtette ki gondolatait. Sárosi Péter mentette a menthetőt azzal, hogy elárulta, tudományos kutatások bizonyítják, hogy van korreláció a problémás droghasználat és a rosszul működő családi háttér között, de önmagában egy drog kipróbálása, hasonlóan az alkoholhoz, nem tekinthető problémának.

Az egyetemisták nem hagyták annyiban, jött a következő kérdés, hogy akkor mi a helyzet az alkohollal, ami nagyságrendekkel jelentősebb társadalmi és egészségügyi probléma Magyarországon. Téglásy Kristófnak esélye sem volt kitérni. Mindkét problémával kell foglalkozni, az alkoholstratégia is készül, de egy másik főosztályhoz tartozik, az év második felében készül el az is, hárított gyorsan. Zacher Gábor visszautazott az időben, és az alkohol társadalmi beágyazottságáról beszélt, ami így, bármennyire is helytelen, lényegesen elfogadottabb ma Magyarországon. „Titeket nem lehet megetetni azzal, hogy a fű veszélyesebb, mint az alkohol vagy a cigaretta, hiszen van empirikus tapasztalatotok” – mondta Sárosi Péter. Történelmi példával támasztotta alá, hogy ha új anyag bukkan fel, a társadalom túlreagálja, a török szultán is a Boszporuszba vetette azokat a katonáit, akik dohányoztak.

Megtudtuk tehát mindazt, amit eddig is sokszor hallottunk: prevenció, szigor, kezelés a teljes felépülésig – erről szól a kormány készülő drogstratégiája. Persze nem szabad elhanyagolni az ártalomcsökkentést sem, de racionalizálni kell. „Nevelni kell a fiatalokat, meg kell erősíteni a kortárscsoportokat és a családokat.” Sárosi Péternek arra a felvetésére, hogy jelenleg a kábítószerekhez köthető büntetőjogi kiadások 4-5-ször akkorák, mint az egészségügyiek, érdemi válasz nem hangzott el.

Magyarországnak közben két éve nincs drogstratégiája, a kormány most közigazgatási technikai változásokra hivatkozva vár a tervezet véglegesítésére, bár Téglásy szerint a szakpolitikai része már nem fog változni. A stratégia alapján majd akcióterv készül, amihez forrásokat is rendelnek, azaz érinti a költségvetést, ez pedig azt jelenti, hogy legkorábban 2013 januárjában léphet életbe az új stratégia. Addig pedig nem számon kérhető egyetlen drogpolitikai döntés sem.

Zsolt Melinda, TASZ

Szólj hozzá!

Vita a Nemzeti Drogstratégia Tervezetről

2012.04.12. 21:35 Vitasorozat_ELTE

Mindenki függ. Hallható ez többek között egy Hiperkarma számban, de még Zacher Gábor toxikológusnak is van szenvedélye: "Csokoládéfüggő vagyok. Csokoholista."
Az ELTE Gólyavár Pázmány termében jövő kedden (04.17.) a szenvedélybetegségek közül a kábitószerről lesz szó, és ezzel szoros összefüggésben a Fidesz új, Nemzeti Drogstratégiai Tervezetéről.
 
A délután 18 órakor kezdődő vitán a következő vendégek fejtik majd ki véleményüket:
- Téglásy Kristóf, a NEFMI Ifjúságügyi Főosztályvezetője
- Sárosi Péter, Drogpolitikai programvezető, TASZ
- Zacher Gábor, toxikológus
A beszélgetés moderátora a 168 Óra újságírója, Krug Emília lesz.
 
A NEFMI még a hatálya lépése előtt eltörölte az előző stratégiát, mondván: 
"Ez a politika kedvezett a drogliberalizáció mellett elkötelezett holdudvarnak, egy szűk megélhetési lobbynak és közvetetten azoknak is, akik hasznot húztak a nem tiltott, de egészségre ártalmas szerek.”
A Nemzeti Drogstratégia Tervezet szigorúbb az előzőnél, az ifjúság fokozattabb védelmét tűzte ki célul, és fontosabbnak tartja a család, valamint az iskola szerepét is. 
Ezzel szemben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint ez elavultabb, mint a régi, és túlságosan démonizálja a kábítószerfogyasztást, valamint elbagatelizálja a többi függőséget okozó szer fogyasztását (pl.: alkohol).
 
A vita alapkérdései a következők lesznek:
- Hol húzódnak az állam büntetőhatalmának morális és jogi korlátai?
- Miért van szükség büntetésre? 
- Milyen gazdasági hatása van a drogpolitikának? 
- Mennyit fordít az állam igazságszolgáltatásra, büntetésre,végrehajtásra, drogprevencióra, és toxikológiai kezelésekre?
- Mik lesznek a zéró tolerancia hosszú távú hatásai?
- Vehetjük e mintának a liberális holland, vagy a konzervatív USA modellt?
 
Válogatott bibliográfia:
- A „Nemzeti Drogstratégia 2012 – 2020” Tervezetét kidolgozó Szakértői Munkacsoport, „Nemzeti Drogstratégia 2012 – 2020” 
- Győrfi Tamás: „Drogfogyasztás és önrendelkezési jog”, Fundamentum, 2001. 1. sz., 26–38. o.
- Sárosi Péter: „»Drogmentes világ«- A coffee shopok és az ENSZ”, Magyar Narancs XX. évf., 2008. 26. sz. (június 26.).
- www.drogriporter.hu 
- Társaság a Szabadságjogokért, Álláspont a Nemzeti Drogstratégia tervezetéről
- Sárosi Péter: „Fecskendőink harcban állnak - A drogpolitika csődje”, Magyar Narancs XXI. évf., 2009. 13. sz. (március 26.).
- „Miért kell ugyanaz a modell?” (interjú Jan van der Tas drogpolitikai szakértővel), Magyar Narancs XVII. évf., 2005. 18. sz. (május 5.).
- Bayer István, A drogok történelme, Aranyhal Kiadó, 2000

Szólj hozzá!

A drogpolitikáról szóló vita résztvevői

2012.04.11. 14:22 Vitasorozat_ELTE

Zacher Gábor főorvos, a Péterfy Sándor utcai kórház klinikai toxikológiai osztályának vezetője 

A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán 1986-ban végzett.

1998 óta dolgozik a Péterfy Sándor utcai Kórház és Baleseti Központ Klinikai Toxikológiai Osztályán, mint osztályvezető főorvos. Működése alatt a kórházi osztály nemzetközi elismertségre tett szert. Évente körülbelül 9 ezer embert kezelnek különféle mérgezések és függőségek miatt, legtöbbször öngyilkosokat, alkoholmérgezett és drogtúladagolásban szenvedő pácienseket látnak el.

Klinikai toxikológiát oktat a Semmelweis Egyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Centrumában. 2002 óta orvosi toxikológus igazságügyi szakértőként tevékenykedik. Narkológia című tantárgyat oktat a Rendőrtiszti Főiskolán. 

Viccesen nyilatkozta már többször, hogy neki is vannak függőségei, az egyik a pipázás, a másik a mogyorós csokoládé, amit mindig tart a munkahelyén a fiókjában is.

Az ünnepeiken mindig Sacher-torta a desszert, ami nem véletlen, hiszen dédnagyapjának unokatestvére volt Franz Sacher, Metternich herceg híres udvari cukrásza.

Szakmai tagságai

  • Mentésügyi, Sürgősségi, Katasztrófaorvostani Szakmai Kollégium (tag)
  • Sürgősségi Orvostani Társaság (vezetőségi tag)
  • Magyar Toxikológus Társaság (tag)
  • Lege Artis Medicinae gyógyszerészeti szakfolyóirat (szakmai szerkesztőbizottsági tag)
  • Studium & Practicum gyógyszerészeti szakfolyóirat (szakmai szerkesztőbizottsági tag)

Díjai, elismerései

  • 2001-ben az Ifjúsági és Sportminiszter munkája elismeréseként Dicsérő Oklevelet adományozott számára.
  • 2006-ban a Szegedi Tudományegyetem, 2010-ben a Rendőrtiszti Főiskola címzetes egyetemi docensi címet adományozott részére.
  • 2006-ban a Fővárosi Önkormányzat Budapestért díjat adományozott eddigi munkája elismeréséért.
  • 2010-ben Magyar Mentésügyért Emlékérmet kapott eddigi munkájáért.

 

Sárosi Péter, történész, jogvédő

Az ELTE-BTK történelem szakán végzett majd a Central European University Medieval Studies tanszékén középkori vallástörténettel foglalkozott

2004 óta a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet drogpolitikai programját vezeti, néhány éve annak egyik ügyvivője 

Számos tudományos cikket és publicisztikát írt a hazai és nemzetközi drogpolitikáról és egyéb emberi jogi kérdésekről, így például szexmunkáról, szólásszabadságról, a HIV-el élők jogairól  

2007 óta a TASZ filmes programjával a világot járja és dokumentumfilmeket készít drogpolitikai témában

2007 óta a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság civil szervezetek által delegált tagja

A Drogriporter nevű magyar és angol nyelvű drogpolitikai hírportál szerkesztője  

 

Téglásy Kristóf, Nemzeti Erőforrás Minisztérium Ifjúságügyi Főosztály vezetője

 


2003-2005 Budavári Önkormányzat Polgármesteri Kabinet politikai tanácsadó

2005-2010 KDNP országgyűlési frakció Szakértő, politikai munkatárs, Fidesz-KDNPBp XI. kerületi kampányfőnök


2010- Nemzeti Erőforrás Minisztérium,Szociális, Család – és Ifjúságügyért felelős Államtitkárság, Ifjúságügyi Főosztály, főosztályvezető

 ISKOLAI VÉGZETTSÉG:

1992-1993 Vendéglátóipari Főiskola, „Aranykulcs” International Concierge Institut – ICI diploma

2002 – 2003 Móricz Zsigmond Újságíró Iskola, középfokú újságírói végzettség

 

2006 -2009 Sapienita Főiskola, Teológia (BA) 

2009 - 2012 Sapientia Főiskola, Okleveles Teológia tanár - Etika tanár (MA)  

 

Moderátor:

 

Krug Emília, újságíró, 168 óra

Munkahelyek

2005 - 2006  168 Óra külsős szerzője

2006 - 2007 168 Óra ösztöndíjas munkatársa

2007  - 168 Óra belpolitikai újságírója (interjúk, riportok, elemzések)

2009 - Az MTV Napkelte, utóbb Ma Reggel című műsorában rendszeres meghívott kérdező

 

Egyéb publikációk

Magyar Narancs

Mozgó Világ (az oknyomozó újságírás helyzetéről)

Marie Claire (riportsorozat a családon belüli erőszakról)

 

Díjak

2006. Minőségi Újságírásért-díj

2010. Szegő Tamás-díj

2010. Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) Média a Társadalomért fődíja 

 

Tanulmányok

2002-2007. ELTE BTK Kommunikáció Szak (televíziós újságíró és írott sajtó szakirány)

2001-2007. ELTE BTK Magyar Szak

 

 

Szólj hozzá!

Videó a történelmi igazságtételről szóló vitáról

2012.04.09. 12:29 Vitasorozat_ELTE

 

 

 

Szólj hozzá!

Tóth Ádám összefoglalója az Történelmi igazságtételről szóló vitáról

2012.03.23. 11:59 Vitasorozat_ELTE

A vita résztvevői a moderátori felvezetés után egyetértettek abban, hogy az előző rendszer bűneivel való elszámolás szükséges, ám hamar előkerült az egyik kulcskérdés, hogy milyen eszközök lennének alkalmasak erre, ezen a téren pedig már markánsan különböző álláspontokat hallottunk.

A válaszadást Gellért Ádám kezdte, és az esetleges lusztrációs intézkedések elsődleges céljaként az áldozatok kártalanítását, illetve a felelősök (itt kiemelte, hogy személyekre és nem szervezetekre gondol) megnevezését, és felelősségük érvényesítését tartja. Erre reagálva Balogh András inkább az eljárás mikéntjére helyezte a hangsúlyt: konkrét megoldást nem javasolt, sőt inkább a téma felmerülésének negatív aspektusait emelte ki, miszerint is Magyarországnak jövőorientált látásmódra volna szüksége, illetve a demokratikus szemléletmód kiépüléséhez és megszilárdulásához jog- és létbiztonságra mindenek előtt, amit nem szolgál a bűnbakkeresés, mely csupán ellentéteket szül.

Ezzel szemben Kőszeg Ferenc álláspontja az, hogy a múlttal nem nézett szembe a magyar társadalom, és ez az összes magyarországi politikai erő hibája, és mulasztása. Kitért továbbá arra, hogy szerinte az elévülhetetlen bűncselekmények közül nem kellene üldözni a hazaárulást, ugyanis ennek a fogalmát sokan sokféleképp használták. Kifejtette, hogy úgy hitte, mikor közvetlenül a rendszerváltás után foglalkozott az országgyűlés a kérdéssel, hogy az Alkotmánybíróság is majd ezt az álláspontot fogja alkalmazni, és az emberölés és a halált okozó súlyos testi sértés körébe eső bűncselekmények üldözését mindenki elfogadja majd.

Azt, hogy ez nem így lett, azt egy rossz AB-döntésnek, illetve a korszak politikai légkörének tulajdonította, például a Zétényi-Takács-féle törvénytervezet szélsőjobboldali támogatottságának.

Ezután Bombera Kriszta Gellért Ádámot kérdezte a kormány szándéknyilvánításáról az új Alaptörvény preambulumában a korábbi diktatúrák „embertelen bűnei”nek üldözésére, aki erre azt válaszolta, rossz a szöveg megfogalmazása, ám ez irreleváns, mert a preambulumnak nincsen normatív jelentősége, ebből a szempontból sokkal fontosabb a 2011. évi CCX. törvény szövege, ami viszont pontosabb megfogalmazással élve az „emberiesség elleni bűnök” kifejezést használja.

A vita ezután az így felmerülő témára, azaz a jogi nehézségekre terelődött. Kőszeg Ferenc azt a mozzanatot emelte ki, hogy a Lex Biszkuként ismertté vált törvénytervezet erősen épít a nemzetközi jog, a nürnbergi törvényszék intézkedéseinek behozására a magyar jogba, melyet az tesz lehetővé, hogy a New York-i egyezmény alapján megjelenik az az elv, hogy nem teszünk különbséget diktatúrák között.

Erre reagálva Gellért fontosnak tartotta tisztázni, hogy annak a fontossága, hogy üldözhetőek legyenek ezek a bűnügyek abban rejlik, hogy alapvetően a rendszerváltás után azért kezdtek kidolgozni törvényjavaslatot a témában, mert nem volt jogalapja a magyar jogban azoknak a jogos feljelentéseknek, melyek az ügyészségre érkeztek az előző rendszerben elkövetett és nem üldözött bűntettek miatt, illetve negálta az ügy aktuálpolitikai felhangjait, mondván a saját tervezetét ő mindegyik parlamenti pártnak elküldte, ám egyedül a Fidesz foglalkozott vele érdemben.

Balogh András hozzászólás kapcsán a résztvevők egyetértettek abban, hogy az elszámoltatásnak nem szabad, hogy bármilyen politikai vonatkozása legyen, meg kell maradjon a feltárás szintjén, és az eredményeket csak az ország múltjával való elszámolásra szabad használni.

Rámutattak továbbá, hogy a Lex Biszku által esetlegesen megvalósított elszámoltatás különbözik az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalától, illetve a vita zárlataképp anekdotákkal mutatták be, mennyire sajátos a magyar lusztráció visszás helyzete.

Szólj hozzá!

Címkék: összefoglaló bombera krisztina kőszeg ferenc balogh andrás gellért ádám történelmi igazságtétel

Történelmi igazságtétel Magyarországon az elmúlt 20 évben

2012.03.12. 09:29 Vitasorozat_ELTE

Történelmi Igazságtétel Bizottság
 
1988. tavaszán alapították a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) elnevezésű civil szervezetet, melynek alapvető célkitűzése volt, hogy méltó megvilágításba helyezze azokat a személyeket és eseményeket, melyeket a kommunista rendszer méltánytalanul pellengérre állított és üldözött. Alapítói között volt Göncz Árpád és Nagy Erzsébet (Nagy Imre lánya) is. 
 
A TIB-nek és támogatóinak alapvető szerepe volt abban, hogy 1989. június 16-án sor kerülhetett Nagy Imre és társai ünnepélyes körülmények közt történő, a magyarországi diktatúra végét szimbolizáló újratemetésére. 
 
A Bauer-ügy
 
2000 elején a TIB felszólította Eörsi Mátyást, az SZDSZ ügyvivőjét, hogy mondjon le parlamenti képviselői mandátumáról, mert ügyvédi irodájában foglalkoztatta Bauer Miklós egykori ÁVH-s tisztet. Eörsi bejelentette, hogy Bauer a lehető legrövidebb időn belül távozik, ami meg is történt (bár a 80 éves Bauer tagadta, hogy ennek köze lett volna a TIB támadásához). Erre az időszakra tehető Bauer fia, Bauer Tamás kiszorulása az SZDSZ első vonalából. 
 
Bauer Tamás apja védelmében a következő beszédet osztotta meg 2000-ben a parlamenti hallgatósággal.  „Tisztelt Országgyűlés! Gyáva az a politikai tényező, alantas az az eljárás, amikor a fiú politikai szerepvállalása miatt az apát igyekszenek megtorolni. De ha már ezt tették több ízben, akkor a következőket kell elmondanom. Apám, dr. Bauer Miklós, mozgalmi nevén Bem apó, aktív részese volt a német- és nyilasellenes ellenállásnak a második világháború alatt, és olyan embereket juttatott, segített hamis papírokhoz, mint például a kisgazda Bajcsy-Zsilinszky Endre. Amikor elkövetkezett az, amit Bibó Istvánhoz, Illyés Gyulához, Nagy Imréhez és másokhoz hasonlóan felszabadulásként fogadott, akkor a demokratikusnak vélt új magyar állam titkosszolgálatának tisztje lett, amit később ÁVH-nak hívtak. Mint négy nyelven beszélő jogász, sohasem volt verőlegény, nem volt kihallgató tiszt, hét év alatt összesen kétszer bízták meg kihallgatással. Semmilyen szerepe nem volt Ries István halálában, az ügyet elvették tőle. 1953-ban maga is az Andrássy út 60. pincéjébe került, és csak Sztálin halálának és Rákosi bukásának köszönhető, hogy élve került ki onnan. Újra kellett kezdenie az életét. Jogászként, ügyvédként szerzett Magyarországon és szerte Európában megbecsülést és bizalmat. Öregségére az a szerencsétlenség érte, hogy a fia és kollégája (Eörsi Mátyás) az SZDSZ politikusa lett…” 
 
Az 56-os forradalom 50-dik évfordulója
 
Borbély István, Cseh Imre Márton, Homola István és Csete István másokkal együtt nem fogadták a szocialista miniszterelnök Gyurcsány Ferenc és az Országggyűlés elnöke, Szili Katalin kézfogását, amikor az 1956-os forradalom 50. évfordulóján kitüntetéseket vettek át az Országházban. 
 
Biszku Béla ügye
 
Biszku Béla kommunista politikus, „a puha diktatúra legkeményebb ökle”,az MKP, az MDP majd az MSZMP tagja és vezetője, belügyminiszterként az 1956-os forradalom utáni megtorlás egyik irányítója volt. 1989. óta a politikától visszavonultan él. 
 
Biszku Béla 2010. augusztus 4-én a Duna Televízió „Közbeszéd” című műsorának vendége volt, ahol a riporter többek között az 1956-ot követő perekre vonatkozóan tett fel neki kérdéseket. Az interjúban elhangzottak miatt 2010. augusztus 6-án Szilágyi György, a Jobbik politikusa feljelentette. A feljelentés alapján az ügyészség 2011. január 27-én vádat emelt Biszku Bélával szemben a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása miatt.  A vádirat szerint Biszku Béla a riporter által feltett kérdésekre „olyan válaszokat adott, amelyből úgy tűnt, hogy jelentéktelennek tartja ezeket a bűnöket”.
2011. február 24-én az ügyben eljáró bíró felfüggesztette az eljárást és a jogszabály vélt alkotmányellenessége miatt az Alkotmánybírósághoz fordult.
 
A Képíró ügy
 
Képíró Sándor magyar csendőr százados, a második világháború után Argentínában telepedett le, majd 1996-tól újra Magyarországon élt. Az újvidéki razziában való részvétele miatt háborús bűnökkel vádolták meg. 
 
1943 végétől bírósági eljárás folyt a vérengzés miatt, amelynek végén több katona- és csendőrtiszttel együtt Képírót is elítélték, de a tíz év börtönbüntetéséből semmit sem kellett letöltenie, és 1944. június 1-jétől ismét csendőrtisztként szolgálhatott. 2006-ban az egykori tengelyhatalmak zsidók ellen elkövetett háborús bűnök felelősei után kutató Simon Wiesenthal Központ tudomást szerzett Képíró Sándor tartózkodási helyéről és feljelentést tett a magyar igazságszolgáltatásnál, hogy elítéljék mint háborús bűnöst. 
 
2011. májusában nagy médiaérdeklődés mellett kezdődött meg pere a Fővárosi Bíróságon. A bíróság július 18-án nem jogerősen felmentette őt a megfelelő bizonyítékok hiányában. A felmentés hírére több külföldi közéleti szereplő nemtetszésének adott hangot. Július 25-én több szerbiai városban is tüntetésekre került sor Képíró felmentése ellen. Ugyanakkor Karsai László történész véleménye szerint a Simon Wiesenthal Központ vádjai bizonyíthatatlanok, mert az 1942–44-es magyar katonai bírósági vizsgálat dokumentumai hiányoznak, és a szerb hatóságok sem szolgáltattak terhelő adatokat Képíró ellen. 2011. szeptember 3-án meghalt, így az ellene folyó büntetőeljárást a hatályos büntető eljárásjogi szabályok értelmében megszüntették.

Szólj hozzá! · 1 trackback

A történelmi igazságtételről szóló vita résztvevői

2012.03.12. 09:15 Vitasorozat_ELTE

 Kőszeg Ferenc (1939) szerkesztő, tanár, politikus

1963-tól a Szépirodalmi, majd az Európa Könyvkiadó munkatársa, szerkesztője

1981-től egyik szerkesztője a Beszélő című, állami engedély nélkül megjelenő, „szamizdat” folyóiratnak

1988-ban kezdeményezte a Független Jogvédő Szolgálat létrehozását, részt vett a Szabad Kezdeményezések Hálózata, a Szabad Demokraták Szövetsége, majd pedig 1989-ben a Magyar Helsinki Bizottság megalapításában

1990-től 1998-ig országgyűlési képviselő (SZDSZ)

1990-től 1994-ig szerkesztette a hetilapként megjelenő Beszélőt

1994-től 2006 decemberéig az új életre kelt Helsinki Bizottság vezetője

 
Gellért Ádám, nemzetközi büntetőjogász 
Munkatapasztalat:
Hágai Jugoszláv Büntetőtörvényszék (ICTY)
Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC)
Libanoni Különleges Törvényszék (STL)
 
Biszku Béla elleni büntetőfeljelentés (2010) és az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről szóló törvényjavaslat szerzője
 
2011. évi CCX. törvény nemzetközi jogi részének kidolgozója
 
Jelenleg az 1941. évi nyári magyarországi deportálások és a kamenyec-podolszkiji tömeggyilkosság c. monográfián dolgozik
 
Balogh András (1944) történész, diplomata, egyetemi tanár
 
1968-tól kisebb-nagyobb megszakításokkal az ELTE Új- és Jelenkori Történeti Tanszéke, valamint más magyar és külföldi egyetemek oktatója
1976-1983 között az MSZMP KB Külügyi Osztályához kapcsolódó külügyi konzultáns
1988-1992 között Magyarország újdelhi, majd 2005-től 2010-ig bangkoki nagykövete
1994-1999 között a Magyar Külügyi Intézet főigazgatója, ebben a minőségben Magyarország Uniós és NATO csatlakozását segítő munkálatok egyik résztvevője
1995-1999 között a Magyar Külügyi Intézet főigazgatója
1996-1999 között az uniós csatlakozást előkészítő, kormány mellett működő Integrációs Stratégiai Munkacsoport külpolitikai és nemzeti kisebbségi koordinátora
1998-2005 között az MTA IX. osztálya mellett működő Nemzetközi Tanulmányok Bizottsága elnöke
2002-2004 között a miniszterelnök külpolitikai stratégiai főtanácsadója.
2003-tól több éven át a Magyar Szocialista Párt Táncsics Mihály Alapítványának vezetője
2010-ben az MSZP köztársasági elnöknek jelölte, majd a párt elnökhelyettesévé választották az Ázsia-Európa Alapítvány (ASEF) egyik vezetője
Több mint egy tucat hazai és külföldi folyóirat szerkesztőbizottságának volt tagja vagy elnöke az elmúlt években.
 
 
Moderátor:
 
 
Bombera Krisztina
1997 - 2007      Szerkesztő-riporter-műsorvezető - tv2 
                         (Tények/ Jó estét, Magyarország!/ Jó reggelt, Magyarország!/ Tények Plusz/ Napló/ Háló@Világ/ Magellán)    
 
2001-2002        New York-i tudósító 2001.09.11-től – tv2
 
2003.02-03.      Tudósító az iraki háború előkészületeiről és kezdetéről – tv2
                         (Washington, Egyesült  Államok)
 
2003                Tudósító a terrorellenes háború hatásairól – tv2
                          (Kabul, Afganisztán)
 
2007 - 2010      New York-i tudósító - Magyar Televízó
 
2010 -               Szerkesztő-riporter-műsorvezető - Magyar Televízió 
                         (Híradó/ Panoráma/ Videólevél/ Teadélután)
 
 
Kiemelkedő interjúk
Cher, Henry Kissinger, George Pataki, George Soros, David Axelrod, Richard Holbrooke, Bono, Bob Geldof, Rudolph Giuliani, Paul Krugman

Szólj hozzá!

Vita a történelmi igazságtételről – A kommunizmus döglött aktái

2012.03.09. 10:13 Vitasorozat_ELTE

Jövő kedden, március 13-án az ELTE Gólyavár Pázmány termében lesz a történelmi igazságtétel kérdésköreit feszegető vita. A körülbelül 45 perces kerekasztal beszélgetés után 15-20 percet szánnánk a közönség kérdéseire.

A vita az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének 20 éves születésnapjának alkalmából megrendezésre kerülő vitasorozat első eseménye. A vitáról videofelvételt készítünk, ami elérhető lesz az intézet honlapján keresztül.

Alább egy rövid összefoglalót olvashattok arról, hogy kik lesznek a vita résztvevői, és melyek azok a főbb kérdéskörök, amelyek elhangozhatnak. Figyelmetekbe ajánljuk továbbá a válogatott bibliográfiát is, érdekes lehet a vita előtt beleolvasni az említett tanulmányokba.

Mindenkit szeretettel várunk!

A vita résztvevői

Gellért Ádám - nemzetközi jogász, több, a történelmi igazságtétellel kapcsolatos beadvány megfogalmazója

Balogh András - történész, diplomata, egyetemi tanár

Kőszeg Ferenc - szerkesztő, tanár, a Magyar Helsinki Bizottság és az SZDSZ alapítója, 1990 és 1998 között országgyűlési képviselő

A moderátor Bombera Krisztina lesz.

 Főbb kérdéskörök

1. Aktualitás, kiindulópontok:


A rendszerváltás óta eltelt két évtized. Az azóta felnőtt új generáció, akik számára a volt diktatúra már csak közvetített élményként jelenhet meg, hogyan viszonyul(jon) a múlthoz, hogyan számoljon el a kommunizmusban élők szőnyeg alá söpört bűneivel?

 Biszku Béla (közelmúltban előkerült) ügye milyen módon reprezentatív a történelmi igazságtétel problémájának megfogalmazása szempontjából?

Van-e veszélye az elmúlt két évtized során elnapolódó történelem-tisztázásnak, mennyiben van szükségünk új perspektívára azok után, hogy az akták egy részét megsemmisítették ? Az eltelt idő miben módosít(hat)ja a kérdésről folyó kommunikációt és annak retorikáját?

2. Dilemma

Az ügynöklistát nem hozzák nyilvánosságra, az Alaptörvény mégis megfogalmazza a kommunisták bűnösségét. Látják-e annak veszélyét, hogy a történelmi igazságtétel kérdése a politikai kommunikáció eszközévé válik?

A jogi normák tisztázása vagy a társadalmi nyilvánosság a fontosabb az elszámolás során?

Helye van-e az embertelen bűnök elévülése tagadásának az Alkotmányban? Mire ad ez lehetőséget?

Mivel lehet a kérdést a közbeszéd tárgyaként szinten tartani? Lehetséges, hogy idővel elhasználódik, devalválódik?

Mennyiben hasonlít és mennyiben különbözik Magyarország helyzete más, volt kommunista országokéhoz, például az NDK-éhoz vagy Csehszlovákiáéhoz?

Az elmúlt 20 év eseményei és aktusai a történelmi igazságtétel kapcsán

Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslat (az AB megsemmisíti /  „jogsértéssel nem lehet jogállamot építeni”) (1991 május)

Kónya-Pető vita (1991 november)

Második törvényjavaslat, szintén megsemmisítésre kerül

Sortűzperek / Legfelsőbb bíróság útmutatása, ítélete (1996-tól / 1999, 2001)

Medgyessy Péter ügynökbotránya (2002)

A Strasbourg-i bíróság elmarasztalja Magyarországot az LB sortűzperekkor meghozott döntése miatt, ezek  felülvizsgálata (2008, 2009)

“Lex Biszku” tervezetének benyújtása (2011)


Válogatott bibliográfia

A spectre haunting communism (Hungarian politics in-depth, december 2011)

Bauer Tamás – Az új bátrak, Az „igazságtétel” hamissága (nol.hu)

Gellért Ádám – A Biszku ügyhöz (ÉS, LV. évfolyam 50. szám)

Lattman Tamás – A múlt és a jelen homályában (ÉS, LV. évfolyam 47. szám )

Liviu Damsa – Lustration (administrative justice) and closure in post-communist East Central Europe (International Journal of Public Law and Policy , 1(4), 335 - 375.)

Tóth Mihály – Igazságtétel, második nekifutás (ÉS, LVI. Évfolyam, 2. szám)

Szólj hozzá!

Címkék: ferenc andrás krisztina történelmi ádám kőszeg gellért balogh bibliográfia bombera igazsgátétel kérdéskörök

A vitasorozat témái 2012 első félévében

2012.02.27. 12:20 Vitasorozat_ELTE

 

A média és kommunikáció tanszék 20 éves fennállásának alkalmából, közéleti vitasorozatot szerveznek a tanszék hallgatói és oktatói: 

2012. március 13. A kommunizmus döglött aktái - Vita a történelmi igazságtételről

2012. április 17. Mindenki függ - Vita a Nemzeti Drogstratégia-tervezetről

2012. május 8. A látszat csal?! - Romareprezentáció a médiában  

 

Szólj hozzá!

Címkék: roma történelmi drogpolitika igazságtétel reprezentáció