Leírás

Az ELTE médiaszakos hallgatói a média tanszék 20 éves fennállását ünnepelve rendhagyó vitasorozatot rendeznek, melyek során aktuális témákra szeretnék felhívni az érdeklődők figyelmét. A blog ezen viták háttéranyagainak gyűjtésére jött létre. A viták mindenki számára nyitottak, az ötleteket, javaslatokat, olvasói leveleket az elte.vitasorozat@gmail.com címre várjuk.

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Vita a történelmi igazságtételről – A kommunizmus döglött aktái

2012.03.09. 10:13 Vitasorozat_ELTE

Jövő kedden, március 13-án az ELTE Gólyavár Pázmány termében lesz a történelmi igazságtétel kérdésköreit feszegető vita. A körülbelül 45 perces kerekasztal beszélgetés után 15-20 percet szánnánk a közönség kérdéseire.

A vita az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének 20 éves születésnapjának alkalmából megrendezésre kerülő vitasorozat első eseménye. A vitáról videofelvételt készítünk, ami elérhető lesz az intézet honlapján keresztül.

Alább egy rövid összefoglalót olvashattok arról, hogy kik lesznek a vita résztvevői, és melyek azok a főbb kérdéskörök, amelyek elhangozhatnak. Figyelmetekbe ajánljuk továbbá a válogatott bibliográfiát is, érdekes lehet a vita előtt beleolvasni az említett tanulmányokba.

Mindenkit szeretettel várunk!

A vita résztvevői

Gellért Ádám - nemzetközi jogász, több, a történelmi igazságtétellel kapcsolatos beadvány megfogalmazója

Balogh András - történész, diplomata, egyetemi tanár

Kőszeg Ferenc - szerkesztő, tanár, a Magyar Helsinki Bizottság és az SZDSZ alapítója, 1990 és 1998 között országgyűlési képviselő

A moderátor Bombera Krisztina lesz.

 Főbb kérdéskörök

1. Aktualitás, kiindulópontok:


A rendszerváltás óta eltelt két évtized. Az azóta felnőtt új generáció, akik számára a volt diktatúra már csak közvetített élményként jelenhet meg, hogyan viszonyul(jon) a múlthoz, hogyan számoljon el a kommunizmusban élők szőnyeg alá söpört bűneivel?

 Biszku Béla (közelmúltban előkerült) ügye milyen módon reprezentatív a történelmi igazságtétel problémájának megfogalmazása szempontjából?

Van-e veszélye az elmúlt két évtized során elnapolódó történelem-tisztázásnak, mennyiben van szükségünk új perspektívára azok után, hogy az akták egy részét megsemmisítették ? Az eltelt idő miben módosít(hat)ja a kérdésről folyó kommunikációt és annak retorikáját?

2. Dilemma

Az ügynöklistát nem hozzák nyilvánosságra, az Alaptörvény mégis megfogalmazza a kommunisták bűnösségét. Látják-e annak veszélyét, hogy a történelmi igazságtétel kérdése a politikai kommunikáció eszközévé válik?

A jogi normák tisztázása vagy a társadalmi nyilvánosság a fontosabb az elszámolás során?

Helye van-e az embertelen bűnök elévülése tagadásának az Alkotmányban? Mire ad ez lehetőséget?

Mivel lehet a kérdést a közbeszéd tárgyaként szinten tartani? Lehetséges, hogy idővel elhasználódik, devalválódik?

Mennyiben hasonlít és mennyiben különbözik Magyarország helyzete más, volt kommunista országokéhoz, például az NDK-éhoz vagy Csehszlovákiáéhoz?

Az elmúlt 20 év eseményei és aktusai a történelmi igazságtétel kapcsán

Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslat (az AB megsemmisíti /  „jogsértéssel nem lehet jogállamot építeni”) (1991 május)

Kónya-Pető vita (1991 november)

Második törvényjavaslat, szintén megsemmisítésre kerül

Sortűzperek / Legfelsőbb bíróság útmutatása, ítélete (1996-tól / 1999, 2001)

Medgyessy Péter ügynökbotránya (2002)

A Strasbourg-i bíróság elmarasztalja Magyarországot az LB sortűzperekkor meghozott döntése miatt, ezek  felülvizsgálata (2008, 2009)

“Lex Biszku” tervezetének benyújtása (2011)


Válogatott bibliográfia

A spectre haunting communism (Hungarian politics in-depth, december 2011)

Bauer Tamás – Az új bátrak, Az „igazságtétel” hamissága (nol.hu)

Gellért Ádám – A Biszku ügyhöz (ÉS, LV. évfolyam 50. szám)

Lattman Tamás – A múlt és a jelen homályában (ÉS, LV. évfolyam 47. szám )

Liviu Damsa – Lustration (administrative justice) and closure in post-communist East Central Europe (International Journal of Public Law and Policy , 1(4), 335 - 375.)

Tóth Mihály – Igazságtétel, második nekifutás (ÉS, LVI. Évfolyam, 2. szám)

Szólj hozzá!

Címkék: ferenc andrás krisztina történelmi ádám kőszeg gellért balogh bibliográfia bombera igazsgátétel kérdéskörök

A bejegyzés trackback címe:

https://vitasorozat.blog.hu/api/trackback/id/tr114299375

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.