Jövő kedden, március 13-án az ELTE Gólyavár Pázmány termében lesz a történelmi igazságtétel kérdésköreit feszegető vita. A körülbelül 45 perces kerekasztal beszélgetés után 15-20 percet szánnánk a közönség kérdéseire.
A vita az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének 20 éves születésnapjának alkalmából megrendezésre kerülő vitasorozat első eseménye. A vitáról videofelvételt készítünk, ami elérhető lesz az intézet honlapján keresztül.
Alább egy rövid összefoglalót olvashattok arról, hogy kik lesznek a vita résztvevői, és melyek azok a főbb kérdéskörök, amelyek elhangozhatnak. Figyelmetekbe ajánljuk továbbá a válogatott bibliográfiát is, érdekes lehet a vita előtt beleolvasni az említett tanulmányokba.
Mindenkit szeretettel várunk!
A vita résztvevői
Gellért Ádám - nemzetközi jogász, több, a történelmi igazságtétellel kapcsolatos beadvány megfogalmazója
Balogh András - történész, diplomata, egyetemi tanár
Kőszeg Ferenc - szerkesztő, tanár, a Magyar Helsinki Bizottság és az SZDSZ alapítója, 1990 és 1998 között országgyűlési képviselő
A moderátor Bombera Krisztina lesz.
Főbb kérdéskörök
1. Aktualitás, kiindulópontok:
A rendszerváltás óta eltelt két évtized. Az azóta felnőtt új generáció, akik számára a volt diktatúra már csak közvetített élményként jelenhet meg, hogyan viszonyul(jon) a múlthoz, hogyan számoljon el a kommunizmusban élők szőnyeg alá söpört bűneivel?
Biszku Béla (közelmúltban előkerült) ügye milyen módon reprezentatív a történelmi igazságtétel problémájának megfogalmazása szempontjából?
Van-e veszélye az elmúlt két évtized során elnapolódó történelem-tisztázásnak, mennyiben van szükségünk új perspektívára azok után, hogy az akták egy részét megsemmisítették ? Az eltelt idő miben módosít(hat)ja a kérdésről folyó kommunikációt és annak retorikáját?
2. Dilemma
Az ügynöklistát nem hozzák nyilvánosságra, az Alaptörvény mégis megfogalmazza a kommunisták bűnösségét. Látják-e annak veszélyét, hogy a történelmi igazságtétel kérdése a politikai kommunikáció eszközévé válik?
A jogi normák tisztázása vagy a társadalmi nyilvánosság a fontosabb az elszámolás során?
Helye van-e az embertelen bűnök elévülése tagadásának az Alkotmányban? Mire ad ez lehetőséget?
Mivel lehet a kérdést a közbeszéd tárgyaként szinten tartani? Lehetséges, hogy idővel elhasználódik, devalválódik?
Mennyiben hasonlít és mennyiben különbözik Magyarország helyzete más, volt kommunista országokéhoz, például az NDK-éhoz vagy Csehszlovákiáéhoz?
Az elmúlt 20 év eseményei és aktusai a történelmi igazságtétel kapcsán
Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslat (az AB megsemmisíti / „jogsértéssel nem lehet jogállamot építeni”) (1991 május)
Kónya-Pető vita (1991 november)
Második törvényjavaslat, szintén megsemmisítésre kerül
Sortűzperek / Legfelsőbb bíróság útmutatása, ítélete (1996-tól / 1999, 2001)
Medgyessy Péter ügynökbotránya (2002)
A Strasbourg-i bíróság elmarasztalja Magyarországot az LB sortűzperekkor meghozott döntése miatt, ezek felülvizsgálata (2008, 2009)
“Lex Biszku” tervezetének benyújtása (2011)
Válogatott bibliográfia
A spectre haunting communism (Hungarian politics in-depth, december 2011)
Bauer Tamás – Az új bátrak, Az „igazságtétel” hamissága (nol.hu)
Gellért Ádám – A Biszku ügyhöz (ÉS, LV. évfolyam 50. szám)
Lattman Tamás – A múlt és a jelen homályában (ÉS, LV. évfolyam 47. szám )
Liviu Damsa – Lustration (administrative justice) and closure in post-communist East Central Europe (International Journal of Public Law and Policy , 1(4), 335 - 375.)
Tóth Mihály – Igazságtétel, második nekifutás (ÉS, LVI. Évfolyam, 2. szám)